A legutóbbi bírósági tárgyaláson Mr. Samin Mortazavi sikeresen fellebbezett elutasított tanulmányi engedélyt a Kanadai Szövetségi Bíróságon.

A kérelmező iráni állampolgár volt, aki jelenleg Malajziában él, és tanulmányi engedélyét az IRCC megtagadta. A Kérelmező az ésszerűség és az eljárási méltányosság megsértésének kérdésével az elutasítás bírósági felülvizsgálatát kérte.

Mindkét fél beadványainak meghallgatása után a Bíróság meggyőződött arról, hogy a kérelmező eleget tett annak megállapítására vonatkozó kötelezettségének, hogy a tanulmányi engedély megtagadása indokolatlan volt, és az ügyet újbóli elbírálás céljából visszaküldte az IRCC-hez.

Az IRCC tisztje 2021 októberében elutasította a tanulmányi engedély iránti kérelmet. A tiszt nem volt meggyőződve arról, hogy a kérelmező a tartózkodása végén elhagyja Kanadát a következő tényezők miatt:

  1. a Kérelmező személyes vagyona és pénzügyi helyzete;
  2. A Kérelmező családi kötelékei Kanadában és lakóhelyük szerinti országban;
  3. A Kérelmező látogatásának célja;
  4. A Kérelmező jelenlegi foglalkoztatási helyzete;
  5. a Kérelmező bevándorlási státusza; és
  6. A korlátozott foglalkoztatási lehetőségek a Kérelmező lakóhelye szerinti országban.

A tiszt Global Case Management System (a továbbiakban: GCMS) feljegyzései egyáltalán nem tárgyalták a Kérelmező családi kötelékeit azzal összefüggésben, hogy a tiszt a Kérelmező „lakóhelye/állampolgársága országában” való letelepedését vagy az ahhoz való kötődését mérlegeli. A kérelmezőnek nem voltak kapcsolatai sem Kanadában, sem Malajziában, hanem jelentős családi kötelékek voltak szülőhazájában, Iránban. A kérelmező azt is jelezte, hogy kísérő nélkül Kanadába költözne. A bíró érthetőnek és indokolatlannak találta a tiszt megtagadási indokát a Kérelmező kanadai családi kapcsolataira és lakóhelyük szerinti országra alapozva.

A tiszt nem volt meggyőződve arról, hogy a kérelmező elhagyja Kanadát a tartózkodása végén, mivel a kérelmező „egyedülálló, mozgóképes és nem volt eltartottja”. A tiszt azonban nem adott magyarázatot erre az érvelésre. A tiszt nem tudta elmagyarázni, hogyan mérlegelték ezeket a tényezőket, és hogyan támasztják alá a következtetést. A bíró úgy találta, hogy ez egy példa arra, hogy „[egy] adminisztratív döntésből hiányzik az racionális elemzési lánc, amely egyébként lehetővé tenné a Bíróság számára, hogy pontokat kapcsoljon össze, vagy megbizonyosodjon arról, hogy az érvelés „összeadódik”.

A tiszt azt is kijelentette, hogy a Kérelmező tanulmányi tervéből hiányzik az ésszerűség, és megjegyezte, hogy „nem logikus, hogy valaki, aki jelenleg egyetemi mesterképzésben tanul, Kanadában főiskolai szinten tanul”. A tiszt azonban nem azonosította, miért volt ez logikátlan. Példaként, a tiszt egy másik országban szerzett mesterképzést ugyanúgy tekintene, mint a kanadai mesterképzést? A tiszt azt hitte, hogy a főiskolai végzettség alacsonyabb, mint a mesterképzés? A tiszt nem fejtette ki, miért logikátlan a főiskolai diploma megszerzése a mesterdiploma megszerzése után. Ezért a bíró úgy ítélte meg, hogy a tiszt döntése példa volt arra, hogy a döntéshozó félreértette vagy elmulasztotta számot adni az előtte álló bizonyítékokról.

A tiszt kijelentette, hogy „a kérelmező átvétele jelenlegi A foglalkoztatási helyzetet figyelembe véve a foglalkoztatás nem bizonyítja, hogy a kérelmező kellően megalapozott ahhoz, hogy a kérelmező a tanulmányi időszak végén elhagyja Kanadát”. A Kérelmező azonban 2019 óta nem mutatott állást. A Kérelmező motivációs levelében megemlítette, hogy Kanadában végzett tanulmányai befejeztével vissza kívánták alapítani vállalkozásukat hazájában. A bíró úgy vélte, hogy az ezen az alapon történő elutasítás több okból is indokolatlan. Először is, a kérelmező azt tervezte, hogy tanulmányai után elhagyja Malajziát. Így a tiszt elmulasztotta megemlíteni, miért gondolják, hogy Kanada másképp lenne. Másodszor, a kérelmező munkanélküli volt, bár korábban munkaviszonyban állt. A bizonyítékok azt mutatták, hogy a kérelmezőnek két földterülete volt Iránban, a harmadik pedig a szüleikkel közös tulajdonban volt, de a tiszt nem említette ezt a bizonyítékot. Harmadszor, a foglalkoztatás volt az egyetlen tényező, amelyet a tiszt figyelembe vett a malajziai vagy iráni letelepedés kapcsán, de a tiszt nem vette észre, hogy mi tekinthető „elégséges” letelepedésnek. Még abban az esetben sem volt meggyőződve arról, hogy a Kérelmező „személyes vagyona” alapján elhagyja Kanadát tartózkodása végén, a tiszt nem vette figyelembe a Kérelmező földtulajdonát, amely jelentős személyes vagyonnak minősül.

Egy másik kérdésben a bíró úgy vélte, hogy a tiszt egy pozitív pontot negatívvá változtatott. A tiszt megjegyezte, hogy „a Kérelmező bevándorlási státusza a lakóhelye szerinti országban ideiglenes, ami csökkenti az országhoz való kötődését”. A bíró úgy véli, hogy a tiszt figyelmen kívül hagyta a Kérelmező visszatérését hazájába. A kérelmező eddig betartotta más országok, köztük Malajzia bevándorlási törvényeit. Egy másik ügyben Walker bíró megemlítette, hogy „súlyos dolog annak megállapítása, hogy a kérelmezőben nem lehet megbízni a kanadai törvények betartásában”, és a tiszt nem adott racionális alapot a kérelmezővel szembeni bizalmatlanságra a bíró álláspontja alapján.

Abban az összefüggésben, hogy a tisztviselő anyagi helyzete alapján nem volt meggyőződve arról, hogy a kérelmező a tartózkodása végén távozik, több olyan tényező is van, amely miatt a bíró indokolatlannak tartja az elutasítást. Ami a bíró számára aggasztónak tűnt, az az volt, hogy a tiszt figyelmen kívül hagyta a Kérelmező szülőjének eskü alatt tett nyilatkozatát, „hogy teljes mértékben megfizesse [gyermeke] költségeit… beleértve az oktatási, megélhetési stb. költségeket, amíg [ők] Kanadában élnek”. A tisztviselő azt sem vette figyelembe, hogy a Kérelmező a becsült tandíj felét már betétként befizette az intézménynek.

A bíró az említett okok mindegyike miatt indokolatlannak találta a Kérelmező tanulmányi engedélyét megtagadó határozatot. Ezért a bíró helyt adott a bírósági felülvizsgálati kérelemnek. A határozatot hatályon kívül helyezték, és visszaküldték az IRCC-nek, hogy egy másik bevándorlási tiszt vizsgálja felül.

Ha vízumkérelmét a Kanadai Bevándorlási, Menekültügyi és Állampolgársági Hatóság elutasította, nagyon korlátozott számú napja van a bírósági felülvizsgálati (fellebbezési) eljárás megkezdésére. Forduljon a Pax Lawhoz még ma, hogy fellebbezzen az elutasított vízumok ellen.

Szerző: Armaghan Aliabadi

Ellenőrizte: Amir Ghorbani

Kategóriák: bevándorlás

0 Comments

Hagy egy Válaszol

Helyőrző avatar

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni *

Ez az oldal Akismet-et használ a levélszemét csökkentése érdekében. Ismerje meg, hogyan dolgozik a megjegyzésed.